A Birodalom határán fekvő titkos náci táborba internált ezrek sorsára akarta felhívni a figyelmet egy Witold Pilecki nevű harminckilenc esztendős lengyel ellenálló, aki önként jelentkezett erre a vakmerő küldetésre. Álnéven, hamis papírokkal szándékosan elfogatta magát, hogy bekerüljön a táborba, ahonnan később jelentéseket küldött a földalatti mozgalomnak arról, hogy mi történik ott honfitársaival. Ám az információszerzésen kívül más feladata is volt: belülről kellett felkelést szerveznie úgy, hogy a németeket rajtaütésszerűen érje az akció. A tábor neve Auschwitz. A következő két és fél évben Pilecki megszervezett egy földalatti sereget Auschwitzban, és szabotázs akciókat hajtottak végre az egyes létesítményekben, náci informátorokat és tiszteket gyilkoltak meg, miközben információt gyűjtöttek a táborban folyó félelmetes tömeggyilkosságokról és kínzásokról. Csakhogy miközben Pilecki előtt összeállt a kép arról a borzalmas tényről, hogy a tábort a nácik az európai zsidóság kiirtásának epicentrumává teszik, arra is rá kellett jönnie, hogy a családja, a saját és az emberei életének kockáztatásával tudja csak figyelmeztetni erre a Nyugatot, mielőtt még minden elveszne. És ehhez a lehetetlent kell megkísérelnie: megszökni Auschwitzból.
