Száray Miklós szövegével, Romsics Ignác bevezetőjével.
"A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 19181919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit."
A trianoni békeszerződés idestova 100 éve okoz traumát generációk sorának. Még azok is fájó szívvel veszik tudomásul, akik elfogadják mint megváltoztathatatlant. Akik képtelenek beletörődni, azok abban reménykednek, hogy valami csoda folytán revízió alá lehet venni, pedig már érvényét is vesztette, hiszen a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések felülírták. Tévhitek és legendák keringenek körülötte. Történészek, politikusok, önjelölt szakértők, laikusok vitatkoznak személyes felelősségről vagy szükségszerűségről, és a tények utólagos ismeretében, esetleg értelmezésében, az utókor bölcsességével nyilatkoznak azokról a döntésekről, amelyeket a világ addigi legpusztítóbb, hazánk számára vesztes háborújának majd öt éve után, a korszak vezetőinek, politikusainak az adott helyzet aktuális ismeretében, neveltetésük, világlátásuk, lehetőségeik és korlátaik tükrében, akkor és ott kellett meghozniuk.
Éppen ezért fontos a tények ismerete, hogy a sokat vitatott békeszerződés okait, jelentőségét, következményeit ország-világ reálisan lássa. Ehhez kíván hozzájárulni ez a kiadvány, amely térképek segítségével szeretné amennyire csak lehetséges tárgyilagosan bemutatni az eseményeket, és gondolkodásra serkenteni az olvasót. Térképek segítségével, mivel a béke eredménye ahogy kiadványunk címében is utaltunk rá azt az érzést kelti, mintha a valósággal ellentétben, a békeszerződés készítőinek nem álltak volna rendelkezésre térképek.
Kiadványunkat ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasóknak, történelemtanároknak, középiskolai diákoknak.
