A történelmi tárgyú narratívák szereplőit és a szereplők tudását a történetmondó nyelvileg különböző módokon jelenítheti meg. A könyvben olvasható gondolatmenet abból indul ki, hogy a megjelenítés módja nem véletlenszerű, és nem is pusztán a történetmondó egyéni elgondolásának következménye, hanem jól körülírható, sémákként működő nyelvi szabályszerűségeket követ. A könyv kognitív nyelvészeti keretben, történelemtankönyvek és történelemről szóló ismeretterjesztő szövegek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatával tárja fel azokat a sémákat, amelyek hatással vannak a szereplők és a szereplők tudásának nyelvi megjelenítésére.
